Portrék

Fedezze fel egyetemünk történetét a személyes sorsok, tudományos eredmények és vezetői példák tükrében! A DExikon Portrék olyan, a Debreceni Egyetem történetét meghatározó személyek életét és munkásságát mutatják be, akik oktatási és kutatási tevékenységükkel nemcsak az egyetem, hanem a tágabb tudományos közösség fejlődéséhez is hozzájárultak.

Tollrajz: Prof. Dr. Tóth Csaba sebész-urológus

A köztiszteletben álló orvosprofesszorral a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Urológiai Klinikáján, évtizedek óta meglévő dolgozószobájában beszélgettünk. Kérésére két alkalommal találkoztunk, egy fotókiállítását is megtekintettem, s megannyi érdekességről, nemzetközi szinten is elismert sebészi eredményekről, urológiai betegségekről, csodás hobbijáról, melyből több is létezik, a gyermek-, és az ifjúkorról, majd az egyetemi évekről kérdeztem és hallgattam a 84 esztendős emeritus professzort. Nem maradhatott ki a családi indíttatás az orvosi pálya felé, illetve annak végleges elhatározása egy váratlan betegséget követően. A végtelenül gazdag, eredményes és méltán elismert hat évtizedes oktatói-, és sebészi, illetve már emeritus évek alatt kialakult életritmusáról, szerető családjáról is szót váltottunk, miközben hat csodás, művészi fotóalbumát is megnézhettem. Ezeken túl Tóth Csaba professzor úr saját fotóit bemutató, vagy azzal illusztrált kiadványokat, oktatói könyveket láthattam. Tóth Csaba professzor nevéhez fűződnek az első endoszkópos urológiai veseműtétek, épp úgy, mint a kétoldali vesekő egy műtét során történő eltávolítása is, a világon egyedülállóan kombinálták a nefroszkópos és laparoszkópos sebészi technikát. Napirendje ma is feszes, pontosan megtervezett. Délelőtt tevékenyen dolgozik, de már nem operál, egykori betegei azonban leleteikkel vagy épp zárójelentésükkel rendre, bizalommal megkeresik a neves professzort, ha az urológiai klinikán kezelik vagy operálják őket. Ebéd után csöppnyi pihenést iktat be, majd a feltöltődést követően, ismét tevékeny órák következnek, de ma már többnyire az otthonában. Eltekintve attól, ha különféle előadásokra, fotókiállításokra, vagy egyéb rendezvényekre hívják, vagy a családjával utazik, közös programot tervezve. A teniszezés hetente kétszer két órában nem maradhat el.

Tovább olvasom

Tollrajz: Prof. Dr. Muszbek László kutatóorvos, akadémikus

Muszbek László Széchenyi-díjas magyar kutatóorvos, akadémikus, hematológus egyetemi tanár fő kutatási területe több, mint öt évtizede a trombózis és a véralvadás, valamint a laboratóriumi diagnosztika. Mindezek mellett rákkutatási kérdésekkel is foglalkozik a 82 esztendős professzor. Sárétudvariban született, majd iskoláit kiváló eredménnyel kijárva, 1960- ban sikeresen felvételizett a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára, ahol 1966-ban szerzett orvosi diplomát. Ezt követően az egyetem Kórélettani Intézetének lett a gyakornoka, majd a tanársegédje s három esztendő múlva már laboratóriumi szakorvosi képesítést kapott. Kitartó, elhivatott munkájának köszönhetően 1978-ban az egyetem általa megszervezett Klinikai Kémiai Intézete – később Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet, mai nevén Laboratóriumi Medicina Intézet – megbízott, majd kinevezett – igazgatói feladatait is ellátta. Ezt a tisztségét a 2000-es egyetemi integráció után is megtartotta. Megannyi hazai és nemzetközi hírű kutatása, előadása, publikálása mellett, 1995- től két cikluson át, az egyetem rektora volt. Muszbek László nemzetközi hírű akadémikus, kutató professzor, aki az orvosi hivatás iránti elkötelezettségét édesapjától kapta örökségül. Ma is aktívan tevékenykedik a Debreceni Egyetemen. Vele beszélgettünk gazdag életútja ritkán hallott, meghatározó, kedves emlékeiről.

Tovább olvasom

Tollrajz: Prof. Dr. Győry Kálmán matematikus - akadémikus

Léteznek olyan emberek az életünkben, akikről olvastunk, hallottunk már s amikor elérkezik a találkozás napja, az a kellemes érzésünk, mintha régen ismernénk egymást. Ilyen élményben volt részem, amikor Prof. Dr. Győry Kálmán Széchenyi- díjas magyar matematikussal beszélgettem a közelmúltban. Matematika - ábrázoló geometria szakos középiskolai tanárként végzett 1964-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE). Az ózdi születésű professzor, nemrégiben ünnepelte 84. születésnapját szerettei körében. Hat testvérével, pedagógus édesapjával, szerető édesanyjával nevelkedett szigorú elvárások mellett. Az elemiben édesapja volt a tanára, s a családban a legidősebb fiúként édesanyja is mindenkor számíthatott a gyermekére. Ifjú korát Ózdon töltötte, a József Attila Gimnáziumban érettségizett. A matematika iránti érdeklődése, kiválósága fiatal diákként megmutatkozott. Az országosan is kiemelkedő matematikai képességei is korán kiderültek.

Tovább olvasom

Tollrajz: Prof. Dr. Fésüs László emeritus

Emlékezetes beszélgetőtársaim közé tartozik Prof. Dr. Fésüs László Széchenyi- díjas akadémikus, orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár is, akinek fő kutatási területe a sejtbiokémia, a természetes sejthalál, a kóros immunreakciók, a fehérjéket keresztkötő enzimek vizsgálata. Gazdag, méltán elismert hazai és nemzetközi tevékenységei között kivételes vállalása volt, amikor 1999-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó, illetve az egyesítések után létrejött Debreceni Egyetem első rektora lett 2000-2001-ben. Sokrétű szakmai-, empatikus közösségformáló, magas szintű alkotó tevékenységeinek köszönhetően 2001 és 2007 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnökévé, majd ismét az egyetem rektorává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be hatalmas elhívatottsággal kutató-, oktató munkái mellett, s megannyi jeles hazai és nemzetközi szakmai publikációval, folyóiratok szerkesztésével. Professzor úr Hernádnémetiben született és nőtt fel, ami családi kötődését, neveltetését, későbbi tanulmányait is nagyban meghatározta. Ez elhivatottságában, példás szorgalmában, a szeretteivel, munkatársaival való viszonyában is megmutatkozik a mai napig.

Tovább olvasom

Tollrajz: Prof. Dr. Édes István kardiológus egyetemi tanár

Édes István kardiológus professzor, egyetemi tanár olyan természetességgel fogad és kínál hellyel a dolgozó szobájában, a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikán, mintha néhány hete készítettem volna vele interjút. Szobájában az antik bútoroknak, szépséges festményeknek, fotóknak, könyveknek, szobroknak különleges története van. Beavat a “titkokba”, melyek csodás élmények végtelen gazdag és színes életében a sikeres, nemzetközi hírű szakmai tevékenysége, kutató -, és gyógyítómunkája mellett. Jó érzéssel nyugtázom, hogy sem a beszélgetésünk kezdetén, sem az eltelt harmadik óra végén, egyetlen panaszos mondatot nem hallottam tőle. Az elért klinikai sikerekre, a gyógyító hivatására, s az azokhoz vezető változatos és precíz utakra, eredményekre fókuszál. Arra összpontosít, ami több évtizedes, kiváló vezetői-, kardiológusi, egyetemi oktatói hivatását meghatározzák. Olyan kellemes derűvel teszi, amiből e sorok írója is erőt merít. Hét esztendeje nem ő vezeti a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikát.

Tovább olvasom

Tollrajz: Prof. Dr. Abádi Nagy Zoltán emeritus

„Országh László professzor mentorom és atyai barátom volt, figyelemmel kísérte szakmai-, és magánéleti sorsomat…” Abádi Nagy Zoltán előtt ma is sokan tisztelegnek egykori tanítványai, kollégái közül. Nem feledik az embert, a tanárt, aki oktató munkájával, tudományos eredményeivel és felsőoktatás-menedzseri tevékenységével egyaránt a közösséget szolgálta. Az anglisztika–amerikanisztika hazánkban és határainkon túl is elismert tudós professzorának szakmai nagyságát, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori, köztiszteletben álló dékánját és rektorát, a Debreceni Egyetem külső kapcsolati rektorhelyettesét, a Tudományegyetemi Karok elnökét, tanítványai a tartalmas életutat felölelő könyvben méltatták hetvenedik születésnapján: A mondat becsülete címmel. (A könyvhöz három folyóiratszám is csatlakozott.) Ennek tizennégy éve. Találkozásunk előtt többször beszélgettünk telefonon, s A mondat becsületét is olvastam. Nem ért meglepetés, amikor kezet nyújtottunk egymásnak. Abádi Nagy Zoltán végtelen nyugalma, bölcsessége, empatikus személyisége, hatalmas tudása megannyi kérdésben, bizonyossá tette: minden szép, tartalmas és őszinte emberi beszélgetésnek értékes üzenete van. Az irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító professzor, az irodalomtudomány doktora, a kolozsvári egyetem díszdoktora, Abádszalók és Debrecen városok díszpolgára 1940-ben született Abádszalókon. A háborús, nélkülözésekkel terhes esztendők gyermekkorát meghatározta a szülői házból hozott minta: a munkaszeretet, a kitartás, a „gerincesség” és a tudásszomj. Közvetlen, nyitott személyiség, önálló gondolkodású ember, akit mindig a jó szándék vezérelt, és aki mindenkor az őszinteség útját követte, oktatói–kutatói munkájában éppúgy, mint a világban zajló események elemző, bölcs kritikusaként. Hosszú, küzdelmes, olykor életveszélyes út vezetett addig, amíg húszévesen a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója lett. Orvosi pályára készült, ám egy hosszú, keserves betegség megváltoztatta szándékát. Így magyar-angol szakra felvételizett, sikeresen.

Tovább olvasom

Tollrajz: Dr. Jávor András professzori emeritus

Jávor András professzor sokoldalú, ma is aktív, empatikus oktatatói-, és vezetői tevékenysége elválaszthatatlan a Debreceni Egyetemtől, s annak elődintézményétől bő ötven éve. Az út egyenes volt, amikor érettségi után, 1970-ben jelentkezett a Debreceni Agrártudományi Egyetemre s a sikeres felvételit követően, a kötelező katonai szolgálat után, az egyetemen kapcsolódott a juh ágazathoz. Ehhez kötődött a TDK dolgozata, a diplomamunkája, az egyetemi doktori fokozata és ebből írt kandidátusi értekezést is. A tudományos fokozatok megszerzése után önálló pályázatokkal és kutatási feladatok elnyerésével gazdagította tevékenységét, törekedve arra, hogy a PhD-hallgatókat is bevonja a munkába. Tíz évig a Debreceni Egyetem oktatási majd később általános rektorhelyettese volt. Irányításával alakult ki az egyetemen a Bolognai-rendszer, amelynek tovább fejlesztésében is szerepet játszott. Ennek is köszönhetően a Debreceni Egyetem sajátos agrárközpont lett a Kárpát-medencében. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum tudományos centrumelnök-helyettesi posztját 2003-2007 között töltötte be. Rektori főtanácsadóként, a Multidiszciplináris Agrár-, és Élelmiszeripari Kabinet elnökeként 2017- 2020 között tevékenykedett. Alapító tagja volt az Állattenyésztési Doktori Iskolának és 23 végzett hallgatója dolgozik sikeresen. A sport meghatározó az életében, 2017-től a DEAC elnöke. A hetvenkettedik születésnapját betöltve, egyetlen munkahelyen dolgozott, s az öt évtized alatt minden lépcsőfokot végig járt a Debreceni Egyetemen s annak jogelőd intézményének alkalmazottja, felelős pozíciókat betöltő oktatója, vezetőjeként. Sokak szerint szerencsés minden egyetemi hallgató, aki Jávor András agrármérnök- professzornál tanulhat és vizsgázik. Empatikus, türelmes, figyelmes s olyan természetes humorral és őszinteséggel rendelkezik kivételes tudása mellett, amiről e sorok írója is meggyőződött az első találkozás során.

Tovább olvasom

Tollrajz Prof. Dr. Nagy János emeritusról

Nagy János professzorral másként kezdődött a portrébeszélgetés, mint addigi beszélgetőtársaimmal a Debreceni Egyetemen: kiemelkedő oktatóink, tudósaink, kutatóink, vezetőink, orvosaink bemutatása során. Kiváló és céltudatos vezetőként elmondta, miről szeretne beszélni, s ha lesz még kérdésem, készséggel válaszol. Legyen így, gondoltam, hiszen mindig a vendégem kívánsága az első, ráadásul július 13-án, két nappal korábban ünnepelte születésnapját. Nagy János professzor úr példamutató szakmai-, vezetői-, és élettapasztalata ma is okot ad a figyelemre. A magyar felsőoktatás és tudományos élet kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyisége hittel, alapos felkészülés mellett dolgozik ma is. Kivárva mondandóit, kérdeztem én is, hiszen alaposan felkészültem több évtizedes munkásságából. Életpályája főbb történésekben ekként alakult: 1975-ben végzett Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen (DATE), majd kandidátusi disszertációját 1986-ban védte meg. Tizenegy évvel később a Debreceni Egyetem habilitált doktorrá avatta. Egy esztendő elteltével egyetemi tanárnak nevezték ki. Sikeres és elismert pályája mindig felfelé ívelt, hiszen 1997-ben már az MTA doktora volt, 1998-tól az MTA- DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport vezetője lett. A Debreceni Agrártudományi Centrum első elnöke – 2000-2004 – , ami mérföldkőnek számított az ő életében és az egyetemi integráció indulásakor is. Később két ciklusban, 2002-2003 között, illetve 2004-től 2007-ig rektor volt. 2007-től 2012-ig a DE Agrártudományi Centrum elnöke, amit 24 éve gondos figyelemmel, szakmai támogatással kísér. 2012-től pedig prorektor. Nemzetközileg is elismert kutatómunkát végez, melyre a beszélgetésben részletesen kitérünk. Tudományos kutatási eredményei hozzájárulnak a környezetkímélő, hatékony és alkalmazkodó termesztéstechnológiák kidolgozásához. Alapítója és vezetője az Európában is egyedülálló, multifaktoriális szántóföldi tartamkísérleteknek. Iskolateremtő tevékenysége is jelentős, hiszen 2000-től irányítja a Kerpely Kálmán Doktori Iskolát. Szerzője a „Kukorica – a nemzet aranya” c. könyvnek. Elért kutatási eredményeit fémjelzi, hogy könyve angol, spanyol, orosz, ukrán és német nyelven is igen sikeres. Hatékony tudományos együttműködést alakított ki a Readingi, a Müncheni, a Bécsi, a Wageningeni valamint a montreáli McGill Egyetemmel.

Tovább olvasom

Tollrajz Prof. Dr. Imre László emeritus

Imre László nemzetközi hírű irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusza ma is épp olyan tiszta lelkű, nagytudású és szerény személyiség, mint a legaktívabb éveiben.

Tovább olvasom